A hétvégén megtörtént a beköltözés, amiért külön köszönet a család(ok)nak! A házról, cuccolásról majd valamikor később, most a blog szempontjából jóval fontosabb "hogyan legyen internet a házban?" című kérdés lesz terítéken.

Az egyetlen szolgáltató kertes házas területen az állami múltú (és a kollégák szerint állami működésű) Telecom Italia. Ebből választottuk ki a Telecom Italiát, ahol az ADSL internet mellé meg kellett rendelni a vonalas telefont is. Nem mondanám, hogy nem volt déjá vu érzésem... A kiszemelt csomag 7 megás, korlátlan forgalmú ADSL internetet és vonalas telefont tartalmazott. Mindezt négy hónapig 16,64 EUR/hó díjért (kb. 5000 Ft), utána meg 37,31-ért (9400 magyar pénz). Na, rendeljük akkor meg! Mivel gondoltam, hogy nem lesz egyszerű és a kollégák sem biztattak, ezért igénybe vettem az egyik személyügyis kolléganő segítségét, akiket sajnos nem köt le a felvételiztetés mostanában.

Először megpróbáltuk az interneten keresztül megrendelni a csomagot. Nagyjából 45 perccel és vagy 20 kitöltött oldallal később akadtunk el. Innen nem tudtunk tovább menni, mert a rendszer szerint nem tudtam volna ilyen csomagot rendelni a házba. Szivola 1.0

Persze a sokat látott munkatárs nem adta fel, felhívta az ügyfélszolgálatot. Illetve felhívta volna, de a weboldalon szereplő számot csak a meglévő ügyfeleknek tartják fent, nekünk viszont éppenhogy ügyfélnek nem sikerült lennünk. Sebaj, volt egy másik mező, ahová beírhattuk a telefonszámunkat, és visszahívtak. Ez tényleg működött, és utólag nagyon jó ötletnek bizonyult ezt választani.

Végül ugyanis az interneten ide-oda kattintgatva és egyúttal a telefonos ügyintézővel is végeztetve a dolgokat sikerült megrendelni a csomagot, sőt, még időpontot is sikerült egyeztetni, hogy mikor kötik be. Megígérték, hogy erről majd kapok egy visszaigazoló SMS-t is. Jesssz!

Még aznap este meg i jött az SMS egy telefonhívás formájában, ahol ékes olaszsággal elmagyarázták, hogy mikor jönnének, meg feltettek pár keresztkérdést, amiket ugyan már a megrendeléskor megválaszoltunk, de sosem lehet tudni, ugye. Szerencsére valahogy meg tudtam ezeket válaszolni, a callcenteres hölgy elég türelmes volt.

A bekötés ma volt esedékes reggel 8:30 és 9:30 között. Ez itt igen korai időpontnak számít. "Internet Man" meg is érkezett 8:40-kor, bármilyen hihetetlenül hangzik is. Persze arra nem volt felkészülve, hogy Judit korlátozott olasz tudással, illetve a tulajdonos néni anyanyelvi szintű olasszal, jó angollal, de nulla internethez értéssel száll majd harcba vele. Mivel modemet nem vettem, amit kihoztam, az meg nem ADSL-re, hanem kábeles netre való, így akadt egy kis gond a kipróbálással. Az asszonyok folyamatosan kommunikáltak az angolul kicsit értő technikussal, közben engem is hívogattak a munkahelyemen, hogy mit-hogyan, és úgy tűnt, hogy ebből ma már nem lesz működő kapcsolat. Végül Internet Man behozott egy ADSL Wi-Fi modemet, amivel egy csapásra megoldott minden gondot. És ha már behozta, akkor itt is hagyta, hogy akkor ez a miénk. Igen szimpatikus húzás volt ez a részéről!

Persze a végén kiderült, hogy miért ilyen nagyvonalú Internet Man: miután megkérdezte Juditot, hogy ő ugyan angol-e, és erre azt a választ kapta, hogy magyar, mindjárt meg is jegyezte, hogy a magyar lányok milyen szépek és milyen kár, hogy Judit már férjnél van.

Ennyit szerintem megért a dolog, úgyhogy ezt most jól el is küldöm az új világhálózati kapcsolatunkon keresztül. Jóéjt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.