Erőt, egészséget a mélyen tisztelt Olvasóknak!

Mindkettőre szükség van ugyanis ahhoz, hogy az ember kerékpárral járjon be dolgozni. Örvendetes módon egyre több bringást látok, amikor Budapestre megyek, és most már nem csak tavasszal meg nyáron, hanem ősszel, sőt télen is. Látszik, hogy sokan mindennapi közlekedési eszközként használják a bringát, és nem csak kocsmába járáshoz. Nyilván nem maradhatok adós én sem a vonatkozó bejegyzéssel.

Én nem mondhatom magam igazán biciklizős embernek, inkább csak hétvégén megyünk a haverokkal hegyre, de azt is csak nyáron. Viszont már korábban felmerült, hogy esetleg érdemes lenne így bejárni dolgozni, csak Bricherasióból ez nem igazán volt megoldható anélkül, hogy ne kellett volna valami nagyforgamú úton tekercselni.

Sokáig, pontosabban múlt hétig azt gondoltam, hogy a helyzet Cavourból is hasonló. Mígnem az egyik kollégám, akivel egyébként nagyon ritkán találkozom meg nem kérdezte, hogy miért nem használom a Moretta - Airasca bringautat. Kiderült ugyanis, hogy tavaly lett kész teljesen, így én is tudok munkába tekerni. Ez a bejegyzés most erről a bicikliútról fog szólni.

A történet ott kezdődik, hogy 1884 és 1986 között volt egy vasútvonal Airasca és Saluzzo között. Miután a vonal megszűnt, magára hagytak ott mindent a síneket és az épületeket is beleértve. Később jött az ötlet, hogy a sínek helyén lehetne bicikliút is. Ez nem hülyeség, ha belegondolunk: a nyomvonal megvan, a töltés a hídakkal kész, kevés a szintbeli kereszteződés, arról nem is beszélve, hogy kanyarből sem sok akad, és a szintkülönbség sem jelentős. Egyébként ilyen FIAT motorkocsik jártak rajta, szóval vasútként sem volt rossz (fotó: Beppe Sinchetto):

Végül a síneket felszedték, és az - akkor még csak murvás - bicikliutat 2011-ben átadták, 6 települést kötve ezzel össze. Az aszfaltozás a következő évben kezdődött, így 2013-ra az egyik fele, 2014-re a teljes 19 km-es szakasz szilárd burkolatúvá vált. Mondjuk amolyan olasz módon szilárddá, mert ahol én megyek, ott valamilyen csoda folytán kiamaradt vagy 5-600 m, amit versenybringával kell abszolválni. De legalább nem unalmas a hosszú egyenes.

A bicikliút térképe itt található.

Itt pedig a képek, amit jelentős szakmai (nem az én szakmám) nyomásra készítettem. Sajna többnyire telefonnal, és egy tisztíthatatlan szenzorú kis kompakttal, úgyhogy olyanok, amilyenek, de dokumentációs célra talán megfelelnek.

Ahol a bicikliút autóutat keresztez, ilyen táblák vannak. Nincs egyik félnek sem elsőbbségadást jelölő tábla. Kérdeztem a kollégáimat, hogy ilyenkor kinek van elsőbbsége. Persze senki nem tudta, de az általános válasz az volt, hogy ők bizony nem fékeznek, majd a biciklis megáll. Ez a gyakorlatban is kb. így működik, de kevés ilyen kereszteződés van.

Itt egy gyíkbéla, amint éppen a fenti elgondolás szerint hajt át a kereszteződésen. A bicikliút burkolata ilyen helyeken mindenhol elüt az autóút burkolatától.

A bringások felé demszkypöcsök is ki vannak téve (mi ezeknek a rendes nevük?), leginkább azért, hogy autóval ne hajtsanak a bicikliútra. Jobbra hátul egy volt vasúti épület, balra a munkába járós Atala bicó, amiről még lesz szó egy másik posztban.

A legforgalmasabb közútat így "keresztezi" a bicikliút. A legjobb, mi kapható.

Minden településnél van egy ilyen wikipedia-szerű tábla a látnivalókkal.

Általában ezt látja az egyszeri kerékpáros. Elválasztó festés mindenhol van, a kukorica is elég gyakori, nem beszélve az istállószagról, mivel az út többnyire tanyák és termőföldek mentén halad két nagyobb település között. Amint látható, az út nincs megvilágítva, ellenben megmaradtak a vasúti jelzők.

Újabb kereszteződés példa: itt a kis út csak valami földrek közötti, leginkább traktorral használatos fajta. Ilyenekből van több, de ebből sem sok.

Ugyanez a traktoros szemszögéből, amitn az elsuhanó Józsi bácsit nézi.

Hopp, itt megmaradtak a sínek! Ezeken biztosan jobban lehet esőben fékezni, ezért hagyták meg pont egy kereszteződésben.

Máskülönben ilyen minőségú az aszfalt. Nem rossz!

Az ominózus aszfaltozatlan rész. Mivel az olaszok már átadták nagy ünnepség keretében az egész aszfaltozott utat, így most senki nem siet befejezni. Talán majd az önkormányzati választások előtt...

Ahol kellett, építettek új kerítéseket a hídakra, de maguk a hídak csak újra lettek hasznosítva.

Itt már elfogyott a piros festék, így kockaköves lett.

Itt látahtó a legdurvább szintkülönbség. Meg a hírdetőoszlopok is, tövükben a szemetessel. Szerencsére ezekből nem dől ki a szemét, úgy tűnik, cseréik benne a zsákokat, vagy nem raknak bele semmit. Amúgy az egész út és környéke elég jól karbantartott, sok a szemeteskuka is.

Ez itt egy pihenő, de ebből sem akad sok.

A pihenőnél egy tájékoztató tábla is volt, amin bringás kirándulóútvonalak vannak.

Térkép, nevezetességek...

...leírás és az útvonal adatai: 15km, 75%-ban murvás, stb., valamint az itiner.

Kútból hiány van az út mentén, nagyjából ez az egyetlen Scalenghénél. A kút bevizsgáltatásának legolcsóbb, és egyben legolaszosabb módja az, hogy ráírják: nem ivóvíz. De itt a környéken ez senkit nem zavar, mert nagyon jó a vízminőség, szóval igazából simán lehet ebből is inni.

Ugyanezen a helyen van egy fabódé, amiben 3 automata kapott helyet, úgymint: kávé, üdítő, fagyi.

Ez utóbbihoz tartoznak papírkelyhek meg kiskanalak. Ezek nem képezik eltulajdonítás tárgyát. 3 féle ízből lehet választani, most éppen csoki, fior di latte (ez egyrészt a tehéntejből készült mozzarella, de itt vaníliás tejfagyi) és erdei gyümölcs. A teszt nem maradhatott el!

A szerkezet még nem tökéletes, ez ugyanis a csokifagyi lenne a képen, legalábbis én azt a gombot nyomtam meg. Viszont automatikusan adja a fagyit, csak aá kell tenni egy papírpoharat, amit aztán felemel, megtölt (figyelem, csavart fagyi!!!), és leenged. Kétségtelenül XXI. századi cucc.

Általánosan elmondható, hogy ez a koncepció elég jó bicikliutat eredményezett ebben az esetben. A felület teljesen rendben van, nincs sehol megsüllyedve, a vonalvezetése pedig még szépnek is nevezhető. Reggelente csak pár kutyasétáltatóval és futóval szoktam találkozni, de délután nagy a forgalom: sokan gyerekekkel bringáznak, sok a futó és gyalogló is, nameg a legújabb trendnek megfelelően ebike-kal szuperszónikus sebességgel surranó nyugdíjas is akad bőséggel.

Végezetúl még egy érdekességnek beraktam, bár ez már nem a bicikliút. Ilyen napelemes, ledes lámpák vannak a földekről becsatlakozó utakhoz szerelve. Így nem kell áramot odavezetni, nincsenek póznák, amik zavarnák a földeken kolbászolást, de van megvilágított kereszeződés.

Kellemes tekerést mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.